Először Isten!

A mai bejegyzésben arra bíztatlak kedves olvasó, hogy gondold végig egy napodat, idézd fel mit csináltál, mikor és mi célból. Mikor én ezt megtettem, rá kellett döbbennem, hogy úgy elszaladt az a nap, mintha semmi érdemlegeset sem csináltam volna. És ami még ennél is fontosabb, hogy Istenről teljesen megfeledkeztem! Sajnos be kell, hogy valljam ez már nem egyszer fordult elő velem.
Ha valamit Isten elé helyezel az életedben, annak sosem lesz jó vége. Lehet, hogy ez nem nagy dolgokban fog megmutatkozni, de kihatása biztosan lesz az életedre.
Hogy jobban szemléltessem miért sem érdemes Istent a második vagy harmadik helyre szorítani az életedben, elmondom az egyik megtapasztalásomat:
Mint azt már a korábbi bejegyzésemben is említettem, napi szinten vezetek naplót. Az egyik este viszont, ahelyett, hogy leírtam volna aznapi megtapasztalásaimat, a kezem ügyébe került a telefonom, és jó kamaszhoz híven, azt részesítettem előnyben. Nagy lendülettel ástam bele magam az internet világába, aminek aztán meg is lett a böjtje. Ami csak el tudott „romlani”, az el is romlott… Az instagram folyamatosan lefagyott, a snapchat nem töltött be és a messenger nem engedett üzenetet íri. Nem hinném, hogy ez mind csupán a véletlen műve lett volna. Hiszen kihagytam a nap legfontosabb részét: a csendességet!
Így utólag visszagondolva, semmi olyan fontos dolgot nem találtam volna ezeken az alkalmazásokon, amik miatt Istent a második helyre kellett szorítanom.
Talán sokszor te is úgy érzed, hogy ezerszer több olyan dolgod van, amit azonnal meg kell csinálnod, minthogy leülj és egy kis időt tölts Istennel. Pedig – hidd el nekem – ha mindenekelőtt csendességet tartasz és keresed az Úr társaságát, akkor utána minden sokkal könnyebben fog menni, semmi sem fog „elromlani”.
Hogy egy másik példával is szemléltessem az eddig leírtakat, lapozd fel Bibliádat és keresd ki János evangéliumának 4. részét! Ebben az igeszakaszban Jézus egy samáriai asszonnyal találkozik és beszélget vele. Nem fogom most leírna az egész történetet, inkább az egyik részére világítanék rá. Mint ahogy azt a Biblia is leírja, annak az asszonynak nem csak egy férje volt az életében (szám szerint 5). Mikor elolvastam ezt a történetet, rögtön az jutott eszembe, hogy ez az asszony egyáltalán nem boldog. És most nem arra gondolok, hogy azért volt boldogtalan, mert a város többi lakója elítélte őt az életvitele miatt, hanem, hogy hiányzott valami az életéből.

Uram, add nekem azt a vizet, hogy ne szomjazzam meg… /Máté 4:15/

Lehet, hogy ő maga erre rá sem jött, de valahol mélyen ő is érezte, hogy nem teljes az élete és ezért akaratlanul is a férjeivel akarta betölteni azt az űrt a szívében. Nem tudta, hogy azt csakis Isten tudja teljes mértékben kitölteni! Szomjazott az igazság után, de nem tudta hol keresse. Szerencsére neked itt van a Biblia, hogy megtudd!
Sokan vagyunk olyanok, mint ez a samáriai asszony is volt. Világi dolgokkal akarjuk kitölteni az Isten alakú űrt a szívünkben, de bármennyire is igyekszünk sosem lesz teljesen betöltve az. Ideig-óráig úgy is érezzük, hogy milyen rendben van az életünk, minden összejön nekünk, amire csak vártunk, de aztán jön a mélyzuhanás, és megint ott tartunk, ahonnan elindultunk: a gödör mélyén. Lehet, hogy te is pont ilyen vagy! Fölösleges, múló dolgokkal veszed magad körbe, pedig ha feleszmélnél és rájönnél, hogy eddig csakis Istenre volt szükséged, rájönnél, hogy mennyivel egyszerűbb életet élhettél volna eddig is. Én most nem azt akarom, hogy hagyj fel mindennel, dobj el magadtól minden világi dolgot – mert nem azért lettünk erre a földre teremtve, hogy csak éppen legyünk – hanem, hogy teremts az életedben egy olyan fontossági sorrendet, amiben Istené az örök első hely.

Keressétek először Isten országát és az ő igazságát, és mindezek ráadásként megadatnak majd nektek. /Máté 6:33/

Én ezt már megtettem és elhiheted, hogy nincs felemelőbb érzés annál, minthogy Ő van az életem középpontjában. A helyes kapcsolat Istennel az ember legfőbb érdeke, így ne feledd: életünkben az első hely Isten országát és az Ő igazságát illeti meg! Nem érdemes háttérbe szorítanod Őt, hisz valamilyen úton-módon úgy is „bele fogsz ütközni”. Lehetetlen Őt kikerülni! Adj hálát érte, hogy nem is tudod, és jusson mindig az eszedbe: Először Isten!

További kellemes hétvégét,
Fanni

 

Advertisements

Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out / Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out / Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out / Change )

Google+ photo

You are commenting using your Google+ account. Log Out / Change )

Connecting to %s